Csak a lakosság nagy fokú átoltottsága hozhat enyhülést az egészségügyi szakemberek számára, akik már egy éve küzdenek a frontvonalban a koronavírus-járvány ellen - írja Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Facebookján.
Senki nem gondolta volna, hogy 2020-ban a kormány ekkora lendülettel fog neki az egészségügy átalakításának, a járvány azonban természetesen erre is hatással volt. Látványos béremelés, hálapénz-kivezetés, új szolgálati jogviszony, majd némi visszavonulás: csak néhány ügy, amivel igazán sokkolta az érintetteket a kormány.
A szerdi közlönyből derült fény arra, hogy a kormány elkötelezett a háziorvosi rendszer megreformálása mellett.
Két fontos és talán történelmi jelentőségű üzenete is van a parlament által a héten megszavazott radikális orvosi béremelésnek. Egyrészt, hogy a koronavírus-válság okozta rendkívüli helyzetben mindezt a költségvetési hiány elengedésének árán is végre kell hajtani, másrészt elindulhat egy fordulat, az évtizedes mélyponton lévő állami finanszírozás (a GDP arányában) újra növekedhet, változhat az ágazat megítélése, megbecsültsége. 2019-ben ugyanis eljutottunk oda, hogy az egészségügy finanszírozásában a lakosság soha nem látott mértékben finanszírozta az egészségügyet közvetlenül, közel minden harmadik forint már a lakosság pénztárcájából ment. Megmutatjuk, honnan hová kellene most látványosan javítani ahhoz, hogy stratégiai ágazattá váljon az egészségügy.
Mit tartalmaz a Boston Consulting Group Kft. által készített tanulmány? - kérdezte a témában illetékes belügyminisztert Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő.
Látszólag nagy sürgés-forgás van a magyar egészségügyi rendszer körül, nagyon úgy tűnik, komoly átalakításon dolgoznak a kormányban, több helyen is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2030-ig szóló koncepción dolgozik, kikérve az egészségügyben dolgozók véleményét is, a Belügyminisztérium pedig nemzetközi tanácsadó céggel szerződött komplex átalakítási tervek kidolgozására az egészségügyi ágazatban. A koncepcióért az a Boston Consulting Group felel, amely aktívan részt vett a 2018-as szlovák kórházreform szakmai előkészítésében. Megnéztük ezért egy szlovákiai egészségügyi szakértővel, hogy hogyan zajlott az előkészítés folyamata és hogy miért akadt el, mielőtt igazán elindulhatott volna. Annyit már az elején elárulunk: számtalan párhuzamot találunk a két ország egészségügyi rendszere és problémái között, és sok tanulságot is levonhatunk.
Az egészségügyi kormányzat kikéri az ágazat dolgozóinak véleményét az átalakítási folyamatban. Az egyik kérdést azt sugallja, hogy az eddigi állami-magán rendszer együttfejlődését törnék meg.
A kormány várja az egészségügyben dolgozók véleményét a rendszer megújításához - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkársága hétfőn az MTI-vel.
A régiós egészségügy átalakításában a közelmúltban már tapasztalatokat szerzett BCG-vel szerződött le a Belügyminisztérium a koronavírus-járvány idején. Bemutatjuk, hogy mire készülhet az ágazatban a kormány.
Norvégia és azon belül az egészségügyi rendszer koronavírus-járványra adott reakcióját rendkívül közelről, alapellátási ügyeleti orvosként első vonalból követi Tótth Árpád, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakember. Ennek megfelelően az évek óta az országban élő orvossal a járványellenes intézkedések hatásosságáról, a tesztelésben bekövetkezett irányváltás stratégiai fontosságáról, a sikeres norvég védekezés tapasztalatairól beszélgettünk annak fényében, hogy az észak-európai országban már hetekkel ezelőtt elkezdett szépen fokozatosan helyreállni az élet. A kilátásokkal kapcsolatban az egészségügyi szakember úgy szólt: az ország teljes újranyitását követően fennáll a veszélye egy újabb hullámnak, emiatt pedig még többet kell tesztelni, mert meglátása szerint a nyitás tesztelés nélkül vakrepülés. A Portfolio-nak adott interjújában az orvos kitért a mostani járvány legfontosabb tanulságaira is, melynek kapcsán azt hangoztatta, hogy ilyen helyzetekben nem is annyira országok egészségügyi rendszere vizsgázik, hanem a társadalmak. Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint a koronavírus-járvány történelmi lehetőséget adott arra, hogy az egészségügyi ágazat 30-40 éve halogatott mélyreható átalakításait elvégezzük, rá kellene végre ébredni ugyanis arra, hogy az egészségügyi biztonság nem magától létezik, hanem meg kell teremteni és aktívan tenni kell annak megőrzéséért.
A koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen zárta le, így a következő lépésekben - a készenléti állapot fenntartása mellett - fokozatosan, megfontoltan visszaállhat az egészségügy a járvány előtti munkamenetre. Erről az emberi erőforrások minisztere beszélt szerdán, Budapesten.
Alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok – a pénzügyi lehetőségek hatékony felhasználása mellett – a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban. Ehhez szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség Magyarországon. E cél érdekében az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzés alatt tartja az egészségügyi ágazatot. Mindemellett az ÁSZ több elemzésben összegezte az egészségügyi ágazatot érintő ellenőrzési tapasztalatait, és 2019-ben elemzést készített az egészségügy finanszírozási rendszeréről. Az alábbi cikkben ez utóbbi az elemzés főbb következtetéseit, felvetéseit foglalja össze az Állami Számvevőszék.
2020 első néhány hete egyértelműen az állami egészségügy helyzetéről szólt Magyarországon. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nekifog az ellátórendszer átalakításának, de közben 140 milliárd forintért tervezi felújítani az állami intézmények váróit, kórtermeit, és a Pénzügyminisztériumban folynak a kemény tárgyalások a kórházi beszállítókkal. Összefoglaltuk és értékeltük, hogy milyen következményei lehetnek a kormány terveinek. A közfinanszírozott egészségügyben zajló és felpörgő folyamatok a magánegészségügyben érdekelt szolgáltatócégek számára sem mellékesek, a betegekért, munkaerőért folytatott verseny szempontjából.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette az egészségügyi ellátórendszer átalakításához szükséges első jogszabály-módosításokat. Ha a kormány elfogadja a javaslatokat, érdemben változhat meg az állami intézményrendszer és ezzel megítélésünk szerint a kormány rendkívül fontos, az egészségügy jövőjét meghatározó, régóta várt folyamatot indít el. A Portfolio birtokába került 28 oldalas anyag indoklása meglepő őszinteséggel beszél a jelenlegi rendszer strukturális hibáiról, finanszírozási hiányosságairól és több ponton kezdeményez beavatkozásokat a struktúraváltás érdekében. Megítélésünk szerint azonban bizonyos esetekben irreális ütemtervet fogalmaz meg és nagy súlyt kap az intézményvezetők elszámoltathatóságának kérdése.
Miközben 2019-ben a gazdaság növekedése minden várakozást felülmúlt és a kormány a költségvetés méretes mozgásterét látva az év végén látványosan szórta a pénzt, addig a kórházakra és a szektor beszállítóira rájár a rúd. Úgy tűnik, elfogyott a kormány türelme, megelégelte a minden évben újratermelődő kórházi adósságot és magyarázatot, de még inkább bűnbakokat keres. De miért épp most keményített be a kormány, mi lehet a valódi szándéka és ezek fényében mi vár az ellátó intézményekre és végső soron betegekre? A legfontosabb kérdésekre adunk választ az ágazatban érdekelt szereplőkkel történt beszélgetéseink alapján, lehántva a politikai üzengetést és adok-kapokot.
A karácsonyi ünnepek előtti utolsó munkanapon jelent meg a miniszterelnök által aláírt kormányhatározat: a kabinet az egészségügy finanszírozási rendszerének és ellátási struktúrájának teljes átalakítására készül. A dokumentum feladatokat és határidőket szab meg Kásler Miklós tárcájának. Emellett ez az a határozat, amely rendelkezik a 2019. év végi adósságrendezés részleteiről.
Andrea Kalavská szlovák egészségügyi miniszter a Robert Fico pártelnökkel folytatott egyeztetése után jelentette be, hogy egyezség született a Smerben a kórházreformról - írja az újszó. Alkotmánytörvény formájában kerül a javaslat a parlament elé, hogy a későbbi miniszterek ne állíthassák le a reformfolyamatot.
Ma mindenki az egészségügy megújulását várja, a kormány pedig minden segítséget megad ahhoz, hogy új egészségkultúra alakuljon ki Magyarországon - mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán Egerben.
Bizonyossá vált, hogy makrogazdasági vezetőink véleménye szerint az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi struktúrája veszélyezteti hazánk gazdasági fejlődését, versenyképességünk optimalizálását - írja a Magyar Időkben megjelent cikkében dr. Varga Péter Pál, gerincsebész, a Budai Egészségközpont Kft. alapító tulajdonos-ügyvezetője. Szerinte a kormányzat is látja, hogy eljött az alkalmas időpont a rendszer átalakítására. Varga Péter Pál egyúttal javaslatokat is megfogalmaz.
Az már megszokott, hogy az egészségügyi kormányzat társadalmi vita nélkül, úgynevezett salátatörvényben készíti elő az érdemi változásokat. Bár a rend és a szigorúság nagy, valahogy ki-kikerülnek a médiához az előterjesztések. A médiához került javaslat szerint ezt a salátát már rég fel kellett volna szolgálni, de a benyújtás valamiért késik. Így nem tudjuk, hogy a megismert szöveg végül is a parlament elé kerül-e, lesz-e törvény belőle, de az előterjesztés a sorsától függetlenül mindez jelez valamit abból, hogy hogyan gondolkodik a kormány, milyen politikai megrendeléseket kíván teljesíteni a szaktárca.
Mélyponton a kiskereskedelem, nem húznak a beruházások, esnek a lakásárak - csak az ipar élénkül.
Cikkünket folyamatosan frissítjük a miniszterelnök legfontosabb megszólalásaival.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Jemen körül csapódott a földbe egy Reaper.
Itt a veszélyjelzés.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
